megszokott klisé, azzal dobálózni, hogy egyről a kettőre akarunk lépni.

és mégis, van olyan aki ezt ne mondta volna?

énis mondom, talán többször is, mint illene.

itt állunk az eggyesen, mi , kiktől elpártolt Fortuna; felettünk a Világ...

az a Világ, ami kitaszított minket, hogy megtanuljunk küzdeni..

E Világ felett van a kettes, a lépcsőfok, amire vágyunk..

De mégis hogy győzzük le magát a világot?

Talán maga a világ vagyunk...és ahhoz, hogy továbbléphessünk saját magunkat kell legyőznünk..

Idebennt kell mindent helyrerakni, a többi csak apró finomítás..

Ahhoz, hogy építkezhess, először saját magadat kell felépítened, még akkor is, ha párszor már sikerült, de mégis lerombolták..

Építészek vagyunk. Specialitásunk a léleképítészet.