Hazugságok.
Mindannyian hazudunk. Néhol kisebb, néhol nagyobb súlyú dolgokban.
Miért tesszük?
Itt vagyok. Azt kérdezed, szeretlek-e.
Nem szeretlek. De ez nem így van. Azért hazudom ezt, mert azt akarom, hogy így legyen.
A hazugságok az álmaink.
A beteljesületlen álmaink.
Valójában saját magunkat csapjuk be ezekkel.
Az összes álmunk hazugság.
Az akarataink, azok is hazugságok.
Hazudni természetes. Mint ahogy éjjel lefekszel, és akarva-akaratlanul is elkapnak az álmok.
De ez mind nemigaz.
Álmodj. Hazudj.
Szépítünk a dolgokon a hazugságainkkal. Az igazsággal ellenkezünk.
Ellindul bennünk egy folyamat, mikor ezt tesszük. Először elhitetjük magnkkal,hogy ez gy van. Akor is, ha pontosan tudjuk, hogy nem.
Lehet, hogy tényleg nem szeretlek.
Átvertem magam. Sőt, be is dőltem.
Nemtudom mi lesz, azt sem, hogy mi van.
Eggyet tudok. Hogy nincs miért felkelnem.
Valamiért mégis megteszem.
Egyik álomból menekülök a másikba. Mondhatni egyik hazugságból menekülök a másikba.
Lefekszem.
Wake me up when the world ends.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.